A Salinas sóteraszok már madártávlatból is elképesztő látványt nyújtanak a maguk hófehér színvilágával. A kisbuszból kiszállva fentről meglepetten konstatálom - Ez hatalmas!

A bejárathoz érve leballagunk a Machupicchun már megszokott lépcsőfokokon és keresztül haladunk a sószobrocska-nasi-üdítő árus néniken. A látvány káprázatos. Apró hegyi patakocska tölti a sóteraszokat langyos vízzel. Mi a teraszok közt egyensúlyozva haladunk a sót begyűjtő nénik és bácsik felé le a labirintuson.

Mikor odaérünk, látjuk a teljes folyamatot. A nénik, bácsik körülbelül a sóteraszokban található víz színének megfeleő löttyöt isznak. Hatalmas zsákokban vonszolják fel a már kitermelt árut. Jól jövedelmező állás ez perui viszonylatban, de végtelennek tűnik a munka.

Kifele menet még kóstolunk sós csokit, banán chipset, sós kukoricát. Finom minden.
Kifele a buszból még látunk quad túrázókat, visszanézve pedig ismét megállapítom, a látvány csodás!