Október 25. hajnali 5:00 indulás a buszhoz, ami felvisz a Machupicchu túránk kezdetéhez 2430m-re. A sor dermesztően hosszú. Én, aki kifejezetten rossz sorbanálló vagyok hüledezek a látványtól. A nagy ijedtségre elfogyasztom a hotelből kapott kis iskolás hangulatú uzsonnás zacskó…

Itt van előttem, de nem érhetem el, nem láthatom, nem érezhetem sós illatát, itt most csak átszálló utas vagyok. Tenger, te éltető kékség. Még találkozunk! Hajnal van. Sötét. A hiéna taxisok itt is támadnak, mint bármelyik másik reptéren. Várok! Itt ma csak egy pecséttel…